A róka és a daru meséje

A feledhetetlen Kóka János SZDSZ-es főminiszterről nekem mindig ugyanaz a jelenet idéződik fel elsőként: egy tévéinterjúban a megszokott önteltséggel az arcán arról beszél, hogy mennyire szereti a Versenyt. Valószínűleg hitte is, amit mondott, és tényleg versenynek képzelte az ő nem mindennapi meggazdulásának a történetét. Pedig dehogyis verseny volt, hanem egészen más. Csak ugye kellett hozzá valami magyarázat kifelé is, önmaguk számára is. Kóka azóta eltűnt szem elől, de a versenyre és a teljesítményre hivatkozás mindmáig elevenen él, persze mindig a nyertesek emlegetik.

Biztos, hogy igazuk van?


Abba a generációba tartozom, akiknek az iskolában kötelezően oroszt kellett tanulniuk. Unalmas és eredménytelen volt, de akadtak benne hasznos részek is. Itt van például a Lisza i Zsuravl című orosz népmese, vagyis A róka és a daru. Az eredetit már nem találom sehol, de íme a magyarított változata:
Találkozik a róka a daruval, s kérdi:
- Hol jártál, daru koma?
- A tónál voltam, hogy élelmet keressek, halat fogjak magamnak. Hát te, róka koma, merre jártál?
- Én is voltam vadászni, a faluban tyúkászni. De tudod, hogy az ételről mi jutott az eszembe? Rendezzünk egy jó vendégséget.
- Jól van, róka koma, kinél rendezzük?
- Előbb nálam, azután pedig nálad. Holnap délben gyere hozzám ebédre.
- Megyek, de nekem hosszú nyakú edényben add az ételt, mert én a csőrömmel tányérból nem tudok enni.

Szerzett a róka másnapra egy kövér tyúkot, és sütni-főzni kezdte. Az ételt azonban úgy osztotta el, hogy a jó falatok mind a tányérba kerültek, a hosszú nyakú edénybe pedig csak egy kis gyenge maradék jutott.

Látta a daru, hogy kinek milyen az étele, de semmit sem szólt, hanem ebéd után ő is meghívta a rókát.

- Na, róka koma, holnap délben te gyere hozzám ebédre.
- Megyek, de nekem tányérban add az ételt, mert én a szájammal hosszú nyakú edényből enni nem tudok.

Szerzett a daru másnapra néhány szép halat, és sütni-főzni kezdte. Az ételt azonban úgy osztotta el, hogy a jó falatok mind a hosszú nyakú edénybe kerültek, a tányérba pedig csak egy kis gyenge maradék jutott.

Látta a róka, hogy kinek milyen az étele, s mérgelődni kezdett. Kérdi a daru:
- Talán haragszol, róka koma?
- Hát már hogyne haragudnék, daru koma, amikor te finom ételt eszel, s nekem csak a rossza jutott!

Felelte a daru:
- Ugyan, édes róka koma, én csak azt tettem veled, amit te tettél velem. Kölcsönkenyér visszajár.

Abban talán nincs vita, hogy az úgynevezett rendszerváltás meglehetősen elfuseráltra sikeredett minden szempontból, és ennek isszuk a levét még most is, sőt a helyzet a tarthatatlanság irányába menetel. Pedig a gazdasági átalakításhoz számos alternatíva állt volna rendelkezésre. A kirakatban szereplő és a kulisszák mögött sunnyogó döntéshozók egészen más forgatókönyveket is konstruálhattak volna a régi gazdasági struktúra lebontásához és az új szerkezet kialakításához. Például olyat, amelyik az ország egészének az adottságaival és fejlődési lehetőségeivel számol. Talán lassabb lett volna az átmenet, talán kevesebben gazdagodtak volna meg hirtelen és nagyon, de a struktúráknak sokkal nagyobb stabilitása maradt volna az átmenet időszakára.

Ehelyett azt a forgatókönyvet választották, ami végül megvalósult. És ami könnyen katasztrófához vezethet, mint azt mára mindenkinek látnia kell. Mert ez volt az érdekük. Nem az ország érdeke, hanem az ő érdekük. Csoportérdek, rétegérdek.

Létezik egyáltalán olyan politikai tényező, hogy „az ország érdeke”? Külpolitikában esetleg igen, belpolitikában leginkább csak néphülyítő lózung. Mindenhol! Nálunk is.

Summa summárum, kialakult az a felállás, hogy a tőke nélküli tőkés rendszerünkben Budapestnek, illetve a Bécs-Budapest földrajzi tengelynek az idegen rablótőkére támaszkodó aránylagos életképességéért feláldozták és eldobták az ország többi részét.
A budapestiek ezt egészen egyszerűen képtelenek megérteni. Nem is akarják. Azt hiszik – mert azt akarják hinni -, hogy ők tartják el az adóikból az ország többi részét. Pedig fordítva van. Azzal, hogy a mostani rendszer csakis nekik jó.

Folyton visszatérő vitakérdés, folyton visszatérő érvelés a gazdagok részéről a szegények felé: „Nem azért vagy szegény, mert én gazdag vagyok. És ha én is szegény volnék, attól te nem lennél gazdagabb.”

Dehogyisnem.

Erről szól a róka és a daru meséje a szűk nyakú korsóval és a lapos tányérral.
És a lapos tányérjukból eszegetők hiába várják, hogy majd valamiféle verseny keretében a daru is megtanul („felzárkózik”) lapos tányérból enni.

Ez a gőgös tudatlanság visz bennünket a katasztrófába.

De akkor már mindenkit egyformán.

10 kommentek:

Névtelen írta...

Ez a dögöljön meg a szomszéd tehene is! régi jó magyar hozzáállás.

>„Nem azért vagy szegény, mert én gazdag vagyok. És ha én >is szegény volnék, attól te nem lennél gazdagabb.”
>Dehogyisnem.

Tehát azt állítja a szerző, hogy ha nem Kecskeméten lenne a Mercedes gyár, akkor Ózdon lenne?
Dehogyis.
Sokkal valószínűbb, hogy Dunaszerdahelyen vagy Eperjesen lenne. És akkor Magyarországnak 0 haszna lenne belőle.

centurio1944 írta...

Egy rokonom az Ericsson budapest központjában dolgozik. Diplomás mérnök, meglehetősen jól keres. Na most ez a központ az egész világot kiszolgálja. Csakis is kizárólag azért vannak Budapesten, mert ott van elegendő jól képzett, nyelveket beszélő mérnök. Nem Miskolctól vagy Ózdtól vették el a lehetőséget, és ha nem Budapestre jöttek volna, akkor talán Varsóba vagy Pozsonyba, vagy éppen Indiába. Most akkor baj, hogy Bp-en vannak?

Névtelen írta...

>Létezik egyáltalán olyan politikai tényező, hogy „az >ország érdeke”? Külpolitikában esetleg igen, >belpolitikában leginkább csak néphülyítő lózung. >Mindenhol! Nálunk is.

Ha azt mondjuk, hogy nincs olyan, hogy "az ország érdeke," abból logikusan következik az is, hogy olyan sincs, hogy a megye érdeke, vagy a város érdeke. Sőt, olyan sincsen, hogy a család értéke (mivel mindegyik csoport, és a csoporton belül mindig találni olyan egyént, akinek eltérő az érdeke, még egy családon belül is). És akkor kilyukadunk a liberalizmus egyik alapelvénél, amely szerint semmi más érdek nincsen, csak egyéni érdek. Nem is tudtam, hogy erre a fórumra liberálisok is írnak.

Névtelen írta...

>Folyton visszatérő vitakérdés, folyton visszatérő érvelés >a gazdagok részéről a szegények felé: „Nem azért vagy >szegény, mert én gazdag vagyok. És ha én is szegény >volnék, attól te nem lennél gazdagabb.”
>Dehogyisnem.

Ez egy valódi szocialista kijelentés, mondhatni a szocializmus lényege.

Karina írta...

A következők jutnak eszembe a Kóka-Bajnai "offsor aranyifjú lovagokról. Mellesleg ezek töltötték be miniszteri és miniszterelnőki posztokat! Kóka: - A békákat nem kérdezzük meg, hogy a lápot lecsapolhatjuk-e? ( ez esetben mi vagyunk a békák) Tudomásul kell venni, hogy az ingyen ebéd megszünt. (mármint az ingyen orvosi ellátás és a 13. havi fizetés és nyugdíj )- Minket irigyel Európa,nagyot ugrik a magyar puma-(valószinüleg egy ki nem fizetett buli utáni álmában gondolta ezt a marhaságokat) s végül, Bajnai: Orbán Viktor a legnagyobb demokrata, a Gárdát és a Jobbikot meg kell szüntetnie!- azután elment Amerikába smúzolni Clintonnénak, hogy legközelebb is tagja, vagy vezetője lehessen valamelyik leendőó kabinetnek. Ez a helyzet, ilyen sz@rházi, disznók kezére van bízva az országunk. Ezért tartunk itt!

hcsaba írta...

Kedves Freca!
Szép a mese,de erről nagyapám szavai csengenek a fülembe:
Veres róka veres ló
veres embör egy se jó

és a daruról a gólya:

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsúgár és siró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóba, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet:
Tüzes üszökbe léphetsz, ugy lehet.

Házamról jobb ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbesést ne hallanál alól
S nem félhetnél az ég villámitól?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted,
Nekünk csak egy - volt! az is elveszett!

Tompa Mihálytól( A gólyához)
avagy a nearancscsőrű darvakhoz

Névtelen írta...

ez itt a nagy szavak, nagy arcok, nagy gazemberek es nagy zsebek orszaga. nem volt itt rendszervaltas, csak hazudozas es maszlag, amit megetettek velunk. de ugy kell nekunk. mi sosem novunk fel sem az oseink szellemehez, sem onmagunkhoz, de meg a kulcslyukig sem, hogy lathassuk mi tortenik a zart ajtok mogott, ahol a rabszolgasagunkat keszitik elo.
sosem hisszuk mar el, hogy aki eddig baratsagot hazudva a "keblere olelt" minket, az csak a zsebeinket tapogatta ki, hogy a penztarcankat lenyulja. na ebbe fogunk beledogleni egytol egyig.

Névtelen írta...

Ez lényegében egy szociálliberális okfejtés arról, hogy a gazdagodáshoz el kell vennünk a másét, és nincsenek csoportérdekek, csak egyéni érdekek. Biztos, hogy ennek a cikknek ezen a fórumon a helye?

Radulovic Zsuzsa írta...

Az emberek valóban nem egyenlőek. A jobbaknak előre kell jutniuk. Akinek nincs semmije, az annyit is ér. Ezért van az, hogy Magyarország az EU utolsójaként kullog, ahol hivatalos adatok szerint a lakosság egyharmada a létminimum alatt él. Ennek az egyharmadnak a kétharmada pedig Kelet-Magyarországon. Ezek az emberek még a magyarok között is különösen keveset érnek.

Névtelen írta...

Sok itt az értetlen pesti látom . Mi vidéki parasztok azért máshogy látjuk az életet . Tessék egy kis túrát tenni az Ormánságban ahol 90%os munkanélküliség van vagy épp BAZ megyében . Az itteni emberek magasról leszarják hogy mi van Pesten csak élni szeretnének , de az elmúlt 23 évben az aktuális politikai elit csak könnyen megszerezhető szavazatot láttak bennünk és az ígéretek megvalósítása helyett csak nyomort kaptunk . Nem az a baj hogy Pestnek , Komáromnak , Győrnek van mit enni hanem az a baj hogy az ittenieknek nincs !!

Megjegyzés küldése

Kedves Kommentelők!

A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.

Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.

Köszönjük!

Radical Puzzle

 
látogató számláló